A MÁOK Pest megyei szervezete részvétét fejezi ki dr. Beregi Attila minden hozzátartozója és szerette részére.
Nyugodj békében Attila.!
Erdélyi József: Reggel
Egy szép reggelre gondolok,
és mosolygok és meghalok.
Kéklett az ég, sütött a nap;
mentem sötét fenyők alatt.
Kezemet fogta jó apám;
sárgarigó fütyölt a fán.
Sárga rigó, huncut rigó,
azt fütyölte, hogy élni jó;
hogy élni jó, hogy élni szép,
ha fogják az ember kezét.
Jó lenni nagynak, kicsinek,
mindennek és mindenkinek,
sárgarigónak legkivált,
nagy kertben élni nyáron át,
fenyőre szállni rangosan,
fütyölni szépen, hangosan,
hirdetni vígan szerteszét,
hogy élni jó, hogy élni szép,
ha fogják az ember kezét.
Egy szép reggelre gondolok,
és mosolygok és meghalok.
Kék lesz az ég, ragyog a nap;
megyek magas fenyők alatt
kezemet fogja holt apám,
s megszólal egy rigó a fán.
Azt mondja majd az a rigó,
hogy élni szép, hogy élni jó,
de halni szebb?, de halni jobb?,
s én mosolygok és meghalok......
(E szavakkal emlékeztünk kollégánkra dr. Merész Lajos tolmácsolásában a kamara aktuális küldöttközgyűlésén.)
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Mészáros János 1927-ben született Nádudvaron. 1951-ben szerzett állatorvosi diplomát. Az Állatorvos-tudományi Egyetem Járványtani és Mikrobiológiai Tanszékének 20 évig munkatársa, 12 éven át tanszékvezetője volt. Csaknem 40 évig dolgozott az MTA Állatorvos-tudományi Intézetében, amelyet 22 éven át igazgatóként is vezetett. Három évtizeden át volt az Acta Veterinaria Hungaricafőszerkesztője, az MTA Állatorvos-tudományi Bizottság elnöke, egyben a Baromfi-egészségügyi Társaság elnöke, valamint a Baromfi-egészségügyi Világszervezet örökös tiszteletbeli elnöke. A tanszéki elődje, Manninger Rezső akadémikus által alapított Magyar Mikrobiológiai Társaságnak 20 évig volt alelnöke és elnöke. Alelnökként működött közre 1984-től 1991-ig az MTA IV. Agrártudományok Osztálya munkájában.
Nevéhez fűződik a ragadós száj- és körömfájás hazai laboratóriumi diagnosztikájának elindítása. Nemzetközi hírnévre számos fertőző állatbetegség (pl. sertéspestis, brucellózis, mycoplasmosisok, baromfipestis) elleni védekezést megalapozó kutatási és vakcinázási programok szervezése, megelőzési eljárások kidolgozása, valamint több magyar és egy német nyelvű szakkönyv szerkesztése, illetve írása kapcsán tett szert.
Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: 1983-ban Állami Díjban, 1977-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje elismerésben részesült, megkapta továbbá a Feltaláló és Újító kitüntetés arany fokozatát, a Földművelésügyi Minisztérium Életfa emlékplakettjének ezüst fokozatát, valamint a Szent István Egyetem honoris causa professzori címét. Tagja volt az Orosz Mezőgazdasági Akadémiának. Szülőfaluja 2000-ben Nádudvar díszpolgárává, a Baromfi-egészségügyi Világszervezet (WPVA) 2015-ben a „Dicsőség Csarnoka” (Hall of Fame) tagjává választotta.
Az állatorvosi és agrártudományokat szolgáló, több mint fél évszázados szakmai-tudományos életművet hagyott ránk, amelyet emlékének megőrzése mellett igyekszünk tovább fejleszteni.
(forrás: mta.hu)