Magyar �llatorvosi Kamara Pest Megyei Szervezete
Állattartóknak >>  Tájékoztatók >>  Lovasoknak

Lovak jelölése, lóútlevél és kiváltása - Információk

1. Transzponderes ló jelölés Magyarországon

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2011. július 4-én jóváhagyta az elektronikus lóféle jelölést Magyarországon a nem egyesületi állomány vonatkozásában.

A lótartókat közvetlenül érintő jogszabályi előírások

A Bizottság 504/2008/EK rendelete azért született, hogy uniós szinten egységesen szabályozza a teljeskörű lóféle jelölést, illetve lóútlevél használatot első sorban állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági okokból. A jogszabály egyik sarokpontja, hogy a lóazonosítást egy komplex, többlépcsős folyamatnak tartja, amelynek elemei egymástól nem elválaszthatók. A folyamat elemei: a jelölés, az adatbázisban történő nyilvántartás, majd végül az okmánykiadás (lóútlevél). A rendelet másik sarokpontja, hogy egyértelmű különbséget tesz a törzskönyvezett, valamint a tenyésztésre és termelésre szánt lóféle állományok között (ez utóbbi a hazai szóhasználatban az ún. köztenyésztés), és bizonyos esetekben eltérő rendelkezéseket szab számukra.

A jelölés előírt módja a nem törzskönyvezett állományra vonatkozóan a transzponder, míg a törzskönyvezett állományok esetén továbbra is alkalmazható kizárólag a bélyegzés (alternatív módszer), ha a tenyésztőszervezet ezt fent kívánja tartani. A csikót születési évének december 31-éig vagy a születést követő hat hónapon belül kell megjelölni attól függően, hogy melyik a későbbi időpont. Az állat egyedi tartós megjelölése biztosítja a kapcsolatot a ló, az adatbázis és a lóútlevél között. Az alkalmazott mikrochipnek, illetve a leolvasó készülékeknek meg kell felelniük egy ISO szabványnak, amely biztosítja, hogy a lóba beültetett transzpondert az Unió minden országában le lehessen olvasni.

A jogszabály a beültetés helyét is pontosan meghatározza, amely megkönnyíti a leolvasást. Fontos, hogy a kisállatoktól eltérő módon lovak esetében az elvándorlás elkerülése érdekében a chip nem közvetlenül a bőr alá kerül beültetésre, hanem a nyaki kötőszöveti pólya alá. A jelölést végző szakembernek a jelölés előtt ellenőriznie kell, hogy az adott egyed korábban nem kapott-e elektronikus vagy alternatív jelölést. Így küszöbölhető ki, hogy egy korábban másik (külföldi) adatbázisban nyilvántartásba vett ló új, további útlevelet kapjon.

Az adatbázisban nyilván kell tartani a lovak, illetve a tartójuk/tulajdonosuk adatait. A bizottsági rendelet bevezet egy új azonosító kódot is, az ún. egyedi, egész élettartamra szóló életszámot, röviden UELN-t. Ez a 15 jegyű alfanumerikus kód információt tartalmaz az adott lófélére, az adatbázisra és arra az országra vonatkozóan ahol a nyilvántartásba vétel megtörtént. A rendelet meghatározza az adatoknak azt a minimális körét, amelyeket az adatbázisban nyilván kell tartani. A külföldről behozott lovakat 30 napon belül kell az adatbázisba bejelenteni.

Az azonosító okmány kiváltása nem válik el a jelöléstől, hanem a jelöléssel egy időben történik a megrendelése. Egy lónak életében csak egy útlevele lehet, az okmány elvesztése, megsemmisülése esetén másodlat váltható ki, de ennek feltételeit a rendelet pontosan meghatározza.

A lovat az útlevélnek mindig kísérnie kell.

A lóútlevél akkor tudja betölteni az élelmiszerbiztonságban betöltött szerepét, ha abban rögzítve van a tulajdonos vágási célú szándéka, hiszen ez alapvetően befolyásolja az alkalmazható gyógyszerek körét. Éppen ezért az esetleges gyógyászati készítményeket a kezelő állatorvosnak a lóútlevélbe be kell jegyeznie. A vágóhídnak a vonatkozó részeket ellenőriznie kell.

A Bizottsági rendelet előírásainak magyar rendszerbe történő alkalmazásához szükséges egy hazai jogszabály megjelentetése, amely folyamatban van.

A lófélék jelölésében 2011. júliusától bekövetkező változások

A Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége feladata elvégezni az országos csikó/ló azonosítást, bélyegzést, kiadni a ló azonosító számot, és nyilvántartásba venni az egyedeket a jelenleg érvényben lévő, az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet értelmében. A korábban megszokott rendszerhez képest a jelen tájékoztatás első felében részletezett jogszabályi előírások az alábbi gyakorlati változásokat jelentik a lótartók számára:

1. Az ismert vagy ismeretlen származású, de nem egyesületi lófélék (ún. köztenyésztés) esetén az elsődleges jelölés módja a mikrochip.

2. Emellett, ha a tulajdonos kéri, elvégezzük a hagyományos, szabad szemmel látható bélyegzést is. (A transzponder vitathatatlan hátránya, hogy a leolvasásához eszköz kell.)

3. Az elektronikus jelölést az MLOSZ által biztosított transzponderrel kell elvégezni, amelynek kódja információt hordoz az országról és az adatbázisról. Így lóútlevél nélkül is egyértelmű, hogy az adott lovat melyik országban, melyik szervezet vette nyilvántartásba.

4. A hazai jogszabályok értelmében az elektronikus jelölő eszköz behelyezését csak magánállatorvos végezheti, ezért a transzpondert az MLOSZ lótenyésztési felügyelője adja át a magánállatorvos számára a ló azonosításával egy időben. Az állatorvos jelenlétéről a tulajdonos gondoskodik. Továbbra is a lótenyésztés felügyelő feladata a csikójelölési jegyzőkönyv és a lódiagram kitöltése, így biztosított az adatok LÓINFORM-ba történő továbbítása, amely a lóútlevél kiadás előfeltétele.

5. A lóféle azonosítása során a jelölés előtt meg kell győződnünk arról, hogy korábban nem került-e jelölésre. Ha nem, akkor elvégezhető a ló transzponderrel történő jelölése. Amennyiben viszont igen, úgy a lótenyésztési felügyelő felfüggeszti az azonosítási eljárást és ellenőrzi, hogy a csikó más (magyar vagy külföldi) lófajtában nem került-e azonosításra (korábban nem váltottak-e már ki rá útlevelet). Az ellenőrzésért a mindenkori szolgáltatási díjjegyzékben meghatározott különeljárási díjat kell fizetni. A csikó azonosítása az ellenőrzés eredményének ismeretében folytatható. (Vagyis ebben az esetben hosszabb és drágább az eljárás.)

6. A lóféle azonosításával egy időben a tulajdonos köteles a lóútlevél igénylőlapot, tulajdonosi nyilatkozatot kitölteni, majd a lótenyésztési felügyelőnek átadni. Az igényléseket az MLOSZ juttatja el az MgSzH részére. Amennyiben a tulajdonos az előre megbeszélt időpontban mégsem tud jelen lenni, ezáltal a lóútlevél igénylési folyamatot elindítani, a lótenyésztési felügyelő a lovat nem azonosíthatja, az állatorvos a transzpondert nem helyezheti be, hiszen lóútlevél nélkül mit sem ér az egész azonosítási folyamat.

A korábban szabályosan bélyegzett lovak esetén is felmerülhet az igény a chip beültetésére. Ebben az esetben is szükséges a lótenyésztési felügyelő jelenléte, aki rendelkezik a megfelelő transzponderrel, illetve a csikójelölési jegyzőkönyv kitöltésével biztosítja hogy a transzponder kódja bekerüljön az adatbázisba. A vonalkód útlevélbe történő ragasztása szintén a felügyelő jogosultsága és kötelessége.

2. Lóútlevél

Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által kiadott lóútlevél az Európai Unió által kötelezően előírt hatósági dokumentum, így az Unióhoz való csatlakozásunkkal hazánk sem kerülhette el a szükséges jogszabályok alkalmazását. A lóútlevél az állat azonosítására szolgál (hasonlóan a személyi igazolványhoz), a mellékletét képező tulajdoni lap pedig a marhalevél intézményét felváltva a tulajdonjog igazolására hivatott (hasonlóan a gépkocsi törzskönyvhöz).

A lóútlevél kiváltása 2005. július 1-től minden 6 hónaposnál idősebb lóra kötelező. A ló azonosíthatósága és a tulajdoni viszonyok tisztázása mellett alapvető funkciója, hogy bejegyzésre kerülnek a ló állategészségügyi kezelései, hiszen ezek a későbbiekben befolyásolják a lóhús emberi fogyaszthatóságát.

Talán most már a legtöbb lótulajdonos számára ismeretes, hogy a lóútlevél kiváltása kötelező, de bizonyára még mindig sokakban felmerül a kérdés, miért is van szükség a lóútlevélre, milyen előnyökkel jár a lótartó számára annak kiváltása, és hogyan is bánjon vele a jogkövető magyar lótulajdonos.

A lóútlevél intézményét az Európai Unió azért írta elő, hogy biztosítsa a lófélék Unión belüli zökkenőmentes kereskedelmét. Az Unió célja az volt, hogy a lovak anélkül mozogjanak országon belül és országok között, hogy fertőzést terjesszenek – lóra és az élelmiszer célú fogyasztást tekintve emberre nézve egyaránt. Ez pedig csak akkor biztosítható, ha minden egyed azonosításra kerül, és az azonosító okmányában, vagyis lóútlevelében bejegyzésre kerülnek az azonosító adatai, származása, állategészségügyi kezelései, vizsgálatai, igazolva ezzel a ló eredetét, állategészségügyi állapotát, illetve emberi fogyasztásra való alkalmasságát.

Bár a lóútlevél neve azt sugallhatja, hogy csak azon lovak számára kötelező kiváltani, amelyek elhagyják telephelyüket, fontos hangsúlyozni, hogy a lóútlevél megléte minden ló esetében szükséges. Ez az okmány ugyanis amolyan „személyi igazolványa” az állatnak, amelyet akár a rendőr is elkérhet, de az esetleges állatorvosi kezeléseket is már csak ebbe a hatósági bizonyítványba lehet bevezetni. Tehát a lóútlevél teljes mértékben felváltja a marhalevelet, amelyre, illetve az oltási könyvre a lóútlevél kiváltását követően már nincsen szükség.

Mindazonáltal, hogy a lóútlevél kiváltása kötelező, nagyon sok előnnyel jár a lótulajdonos számára. A lóútlevél ugyanis – igazolva a ló eredetét, tulajdonjogát, állategészségügyi állapotát – lehetővé teszi a lótulajdonos számára, hogy egészséges lovát szállítsa, eladja, a részt vegyen vele rendezvényeken, vágóállatként értékesítse, de még az esetlegesen kapható támogatásokra is ezzel igazolhatja a jogosultságát.

De ha már a ló tulajdonosa kiváltotta lovára, lovaira a lóútlevelet, vajon hogyan is bánjon vele? A kérdés kapcsán egyrészt fontos tudni, hogy a lóútlevél hatósági bizonyítvány, amelybe bejegyzéseket csak az arra feljogosított személyek tehetnek. Így tehát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Lóútlevél Irodája által nyomtatott azonosítási oldalakba csak az NÉBIH által arra feljogosított személyek jegyezhetnek be, így például a lódiagramot is csak az NÉBIH-től kapott megbízólevéllel rendelkező személy rajzolhatja be.

A lóútlevéllel történő „bánásmód” kapcsán arról is fontos szót ejteni, hogy a lóútlevélhez tartozik egy úgynevezett lótulajdonos nyilvántartó betétlap, amely ugyan része az okmánynak, funkciójában mégis elkülönül attól. Míg a lóútlevélnek minden esetben kísérnie kell az állatot, a betétlapot célszerű a lótulajdonosnak magánál tartania, ugyanis ezzel tudja igazolni, hogy az azon szereplő ló a tulajdonában van. Továbbá ennek segítségével jelentheti be a kiállító hatóság, vagyis az NÉBIH Lóútlevél Irodája felé a tulajdonos-változás tényét. A lóútlevél-rendszer kialakításának egyik alappillére, hogy zárt tulajdonos-nyilvántartást valósítson meg, vagyis a ló életében minden egyes lótulajdonos hivatalos bejegyzésre kerüljön. Ennek az a célja, hogy a ló életútja követhető legyen, előnye pedig, hogy tisztázott tulajdonviszonyokkal a ló tulajdonosa az Európai Unió piacán teljes jogú szereplővé válhat.

3. Lóútlevél kiváltása

A lovak, bejelentési kötelezettség alá tartozó, fertőző kevésvérűsége betegség magyarországi terjedésének megakadályozására, a lóútlevél kiadás rendje az alábbiak szerint változik:

A Lóútlevél Iroda az ismeretlen származású, de bélyegzett (0-ás sütésű) lovakra 2011. március 16-tól, csak abban az esetben állít ki lóútlevelet, ha az igénylő a kérelemhez mellékeli a fertőző kevésvérűségre irányuló labor vizsgálat – a kérelmet megelőző 30 napnál nem régebbi, és a bélyegzés időpontja után vett és beküldött vérminta alapján elvégzett – hivatalos eredményét is!

Hivatalos vizsgálati eredmény hiányában az igénylés csak abban az esetben fogadható el, ha az igénylő az igénylésben szereplő ló jelölésekor vagy azt követően levett vérminta alapján elvégzendő laboratóriumi vizsgálat megrendelését, a megrendelő lap vonatkozó példányával, vagy hiteles másolatával, hitelt érdemlően igazolni tudja.

A vizsgálat költsége az igénylő ügyfelet terheli!

Nyomtatvanyok innen:

Lótenyésztéssel és tartással kapcsolatos nyomtatványok




Adatvedelmi tajekoztato

MAOK Pest megyei Szervezete 2100 Gödöllői Üzleti Park, Pattanty�s �brah�m krt. 2.
Telefon és fax: 28/511-414 (munkanapokon 8.00 és 14.00 között) E-mail: maokpest@pest-megyei-allatorvos.hu